Jelentem élek!
Annyira szeretnék, már valami normális postot írni, olyan régieket. Olyan érdekeseket, már ha érdekesek voltak… Annyira jó lenne, de nem tudok. Nincs életem. Még arra sem volt időm, hogy Anyukámnak, sőt még a barátnőmnek se tudtam venni még egy virágot se nőnapra. A barátaimmal nem találkozom, rokonokat nem látogatom. A legdirvább, hogy már a gépet sincs időm bekapcsolni, vannak olyan napok amikor eltöltök suli után 5-6 órát az anatómia könyv felett, és azt veszem észre hogy már 23 óra van és mennem kell lassan aludni, hogy másnap feltudjak kelni korán… Vagy 2 hete megvan, hogy nem jártam MSN-en. Már a rokonaimmal/barátaimmal is Facebook üzikben kommunikálok…. ez annyira szánalmas. Nagyon rendes tőlük, hogy eltűrik, legalábbis igyekeznek megérteni. Annyira félek attól, hogy elvesztem őket. Úgy érzem ha ezt sokáig így folytatom ez megtörténhet. Nagy ára van PhD-nek… A faszt PhD még csak BSc…
